Alig egy hete számoltunk be az idei kreditrekorderről, egy mesterszakos hallgatóról, aki egy félév alatt 123 kreditet gyűjtött. Az Eduline-nál néhány napja jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem egyik hallgatója, aki 155 kreditet szerzett a tavaszi szemeszterben. Három mesterszakon tanult egyszerre, két képzésen le is diplomázott.
Ha egyszerre két egyetemen is államilag finanszírozott formában tanultok, ezt a szabályt ismernetek kell. Nehogy a végén érjen meglepetés benneteket.
Egyszerre két szakon szeretnétek tanulni, de nem tudjátok a pontos szabályokat? Mutatjuk, hogyan tanulhattok ingyen több képzésen.
Mindig voltak (és vannak) olyan egyetemi hallgatók, akik egy félévben az általában 30 ajánlott kreditnél jóval többet vettek fel, és végeztek is el. Egy diák most azonban nem néhány kredittel lőtte túl a teljesíthető minimumot: háromszorosát szerezte meg a teljesítendő krediteknek.
Hogyan felvételizhettek másik szakra, ha már a felsőoktatásban tanultok, és hogyan fogynak az állami ösztöndíjas féléveitek? Fontos kérdésre válaszolunk.
Mennyi időt tölthettek el állami ösztöndíjas képzésen, és mi történik csúszás esetén? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az állami ösztöndíjas félévekkel kapcsolatban.
Jövőre szeretnétek felvételizni, de már most is egyetemisták vagytok? Mutatjuk, hogyan tanulhattok párhuzamos képzésben.
2020-ban szeretnétek jelentkezni a felsőoktatásba, és két szakot is kinéztetek magatoknak? Mutatjuk, hogyan tanulhattok párhuzamosan képzésben.
Ha egyszerre két egyetemi képzésen is államilag finanszírozott formában tanultok, ezt a szabályt ismernetek kell. Mutatjuk, hogyan számítják ilyenkor az állami féléveket, mennyi ideig tanulhattok párhuzamosan.
Egyszerre két szakon szeretnétek tanulni, de nem tudjátok a pontos szabályokat? Mutatjuk, hogyan tanulhattok ingyen több képzésen.
Mielőtt elkezditek az egyetemet vagy főiskolát, ezeket a fogalmakat ismernetek kell. Magyar-magyar szótár, második rész.
Hány szakot lehet elvégezni állami támogatással? Két alapszakon is lehet tanulni párhuzamosan? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
